Rendkívüli: sosem volt még ilyen közel a bukáshoz Ursula von der Leyen, mutatjuk a részleteket!

Bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök ellen a júliusi európai parlamenti plenáris ülésen – értesült lapunk brüsszeli forrásokból.

Az indítvány indoklásában állítólag olyasmik szerepelnek, mint

• „az európai források nem megfelelő kezelése”
• „a nemzeti választásokba való visszaélésszerű beavatkozás”,
• és „a Pfizerhez hasonló vállalatokkal való kapcsolatok átláthatóságának hiánya” a koronavírus-járvány kapcsán.

Brüsszeli forrásaink úgy tudják, számos pártcsalád EP-képviselője állt be a javaslat mögé aláíróként.

Nem csak a jobboldali Konzervatívok és Reformerek, a Patrióták Európáért és a Szuverén Nemzetek Európája,

amely így elérte a szükséges aláírók számát, és mindenképpen júliusban az EP asztalára kerül szavazásra.

A szabályok

A bizottság elleni bizalmatlansági indítvány feltételeit az Európai Parlament eljárási szabályzatának 131. cikke határozza meg. Indítványt legalább a képviselők tizede kezdeményezhet, ami jelenleg minimum 72 főt jelent. Ha azonban az előző két hónapban már volt hasonló szavazás, új indítványt csak a képviselők legalább egyötöde, azaz minimum 144 fő terjeszthet elő.

Az indítványban szerepelnie kell a „bizalmatlansági indítvány” kifejezésnek, valamint az indoklásnak, és azt a Bizottság is megkapja. Az EP elnöke a kézhezvétel után azonnal tájékoztatja a képviselőket. A vitát legalább 24 órával később lehet megtartani, a szavazásra pedig legkorábban 48 órával a vita kezdete után kerülhet sor, név szerinti szavazással. Ha a plenáris ülés idején nyújtják be az indítványt, akkor a vita még megtartható, de a szavazás csak a következő ülésen történhet meg.

Az indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada és az összes képviselő többségének támogatása szükséges – jelenleg legalább 361 szavazat. Az eredményről értesíteni kell a Tanács és a Bizottság elnökét.

A korrektség kedvéért azért érdemes hozzátenni: az EP eddig 13 alkalommal nyújtott be bizalmatlansági indítványt, de egyszer sem sikerült elérni a szükséges többséget.

Azt is érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a bizalmatlansági indítványról szóló szavazás megnyerése sem garantálja adott esetben egy-egy bizottság túlélését, így von der Leyenékét sem. Ahogy a Financial Times is írta nemrég, Jacques Santerék bizottsága 1999-ben csalás vádjai és az átláthatóság hiánya miatt kénytelen volt lemondani, noha a szavazást magát sikerült megnyerniük.

Ezek nem von der Leyen napjai

Kedden maga az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága javasolta, hogy az EP perelje be a bizottságot, amiért az megkerülte az európai parlamenti képviselőket egy 150 milliárd eurós fegyverkezési hitelprogram gründolásában, a javaslatot pedig elsöprő többséggel el is fogadták.

Ezt követően a magyar Pride kapcsán igyekezett ütést bevinni, X-oldalán felszólította a magyar hatóságokat, hogy engedélyezzék a Budapest Pride megrendezését, illetve üzent az LMBTQ-közösségnek, hogy mindig a szövetségesük lesz – a válasz nem késett, Orbán Viktor ugyanis arra szólította fel a bizottsági elnököt, hogy 

S akkor még a NATO-csúcs kapcsán Marco Rubio külügyminisztertől kapott egy újabb kellemetlen hírt, aki közölte, az európai vezetők sürgetése ellenére még mindig nem zárják ki a tárgyalásos lezárását az orosz-ukrán háborúnak.

Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet